Leko 1 késes mélylazító(1-7 késes kivitelben ,rögtörős változatban rendelhető)

1 késes lazító

LE igény:50-80

Tömeg(kg):140/370rögtörös változat

Munkamélység max.cm:60

Kések szélessége:200 mm

Kések magassága:1100 mm

Főtartó keresztmetszet:100*100

Munkasebesség:6-10 km/h

Szállítási szélesség:700 mm

késes lazító/rögtörővel:

Lazítás
A talaj lazítása: Talajlazításnak nevezzük azt a művelési módszert, ami az összeállt, ülepedett vagy tömörödött rétegek talaját minden irányban, kisebb-nagyobb rögök képződésével szétválasztja.
A lazítás hatása a talajra
Lazítással csökken a talaj térfogattömege, nő a hézagtérfogata, azon belül a gravitációs pórusok aránya, illetve a levegő térfogat %-a. A hézagtérfogat növelésével javul a talaj vízbefogadó képessége, így lehetővé válik a talaj mélyebb beázása, s nagyobb vízmennyiséget képes tárolni hosszabb ideig. Heterogén területen az összefolyás, lejtős területen a vízelfolyás veszélye csökken, a növények víz- és tápanyagfelvétele, kelése és fejlődése nem akadályozott. A lazítás mind az alapozó, mind a kiegészítő talajmunkák fontos műveleti eleme és eljárása. Nélkülözhetetlen a talaj kedvező fizikai és kémiai állapotának megőrzésében, javításában, valamint a talaj védelmében. A talajlazítás alkalmazási területe, módjai és eszközei A lazítás, attól függően, hogy a talajban hol szükséges a tömődött állapot megszüntetése vagy bizonyos mértékű lazultság létrehozása, sekély, középmély és mély lehet.

Sekélyen kell lazítani a talajt tarlóhántáskor, magágykészítéskor és kelés után a növények ápolásakor. Sekély lazításra alkalmasak elsősorban a kultivátorok, a tárcsák, az ásó- és fogas boronák valamint a kombinátorok.
Középmély lazítással a talaj ún. rendszeresen művelt rétegének fizikai állapota befolyásolható. A középmély lazítás hatása általában a vegetációs idő végéig terjed, ezért alapművelésnek számít. Eszközei a középmély lazítók.
Mélylazítással az altalaj, illetve a rendszeresen művelt (szántott) réteg alatt elhelyezkedő talaj fizikai állapota befolyásolható. Funkciója szerint alapozó művelés, elsődlegesen pedig melioratív* művelés. A mélylazítás ún. mélylazítókkal végezhető.
A talaj középmély és mélylazítása A mélyebb lazítást végző eszközök a szántott rétegben vagy ez alatt kialakult tömődött állapot megszüntetésére vehetők igénybe. A középmély és mélylazítók alkalmazásának előnyei
Kémiai talajhibás területeken is alkalmazhatók.
Javul a talaj fizikai és biológiai kondíciója (vízáteresztés, levegőzöttség, biológiai aktivitás).
Nem alakul ki káros művelőtalp-tömörödöttség, nem képződnek osztóbarázdák és bakhátak.
A tömődöttség megszüntetésével csökken a belvízveszély.
Kisebb a talajnedvesség-veszteség (pl. a szántással összehasonlítva).
Kisebb az egységnyi területre vonatkoztatott energiaigény.

Száraz talaj esetén erőteljes a mélyebb rétegekre is kiterjedő repesztő hatás.
Nem kell a táblát fogásokra osztani, így kevesebb a taposás a fordulósávok talaján.
A melioratív művelés fontos eljárása a mélylazítás.

A középmély és mélylazítók alkalmazásának hátrányai

Nem alkalmasak gyomirtásra, az élő tarló élettevékenységének megszüntetésére.
Nem jellemző munkájukra a porhanyítás, a forgatás és a keverés, a tarlómaradványok, trágyák talajba juttatása.
A nedves talajt nem lazítják, ugyanakkor a talajt kenik és gyúrják.

A felsorolt hátrányok kisebbek a lazítás előnyeihez képest. Lazító és keverő művelőeszközök kombinálásával a porhanyítás, a forgatás és a keverés hiánya pótolható. A talajlazítás múltja – ha nem számítjuk ide a forgatást nem végző, “túróekék” használatát – igen rövid. E század első évtizedeiben a száraz talajok jobb művelésének lehetőségei ugyan ráirányították a figyelmet, azonban szélesebb körű használata csak az 1970-es évek végével kezdődött. A káros mértékű talajtömörödés ma már nélkülözhetetlenné teszi alkalmazását. A talajlazítás, mint talajkondicionáló eljárás egyben alapművelési módszer. Használata elsősorban a talaj mélyebb rétegeinek fizikai állapotára igényes növények termesztésekor indokolt.A talajlazítók művelőszerszámait különböző alakú gerendelyen (pl. “V”, egyenes) 1-3 sorban, megfelelő távolságra (késosztás) szerelik fel. Lehetnek:

középmély lazítók (munkamélység 30-50 cm),
mélylazítók, altalajlazítók (munkamélység nagyobb, mint 50 cm), valamint
egyéb művelőelemek kombinációi, vontatott és függesztett kivitelben.

• A középmély lazítók az alapművelés fontos eszközei. Mivel a talajt csak sávosan lazítják, szükséges a teljes felület forgatásos (ekével), vagy forgatás nélküli (tárcsával, talajmaróval stb.) művelése. Olyan eszközöket kell választani, amelyek a lazító által nem végzett műveleteket jó minőségben pótolják. • A mélylazítás egyben melioratív művelés, és alkalmas a talajjavítás hatékonyságának fokozására. • A középmély és a mélylazítás kiegészítheti egymást. A talaj mélylazítását követően a rendszeresen művelt réteg különböző ráhatások miatt visszatömörödhet, ezáltal a mélyben még kedvező talajállapot jelentőségét veszítheti. A középmély lazítás ez esetben a mélyművelés tartamhatásának megnyújtását szolgálja. • A lazítás szükségességének elbírálása kiterjed a tömörödöttség kiváló okainak felismerésére, a talajállapot objektív minősítésére, a beavatkozás idejének kijelölésére. A tömörödött réteg meghatározása a lazítás mélységének helyes megválasztását segíti elő. Lényeges, hogy a ténylegesen elért mélység kevéssé térjen el a tervezettől, hiszen csak ily módon várható megfelelő eredmény és tartamhatás. • A lazítás idejét a művelési idényben a talaj nedvességtartalma határolja be. Figyelembe kell venni a területen alkalmazott növényi sorrendet. A mélyebb művelést igénylő növények előtt célszerű elvégezni. • A lazítás hatékonyságát erősen befolyásolja a talaj nedvességtartalma. Száraz talajban, vagyis a vízkapacitás 40-50%-os telítettségénél végezhető a lazítás és szüntethető meg a tömörödöttség. Hatásfoka a lazítókések osztástávolságától is függ. Ha az túl tág, a kések között nem alakul ki átrepesztés. Lazítás hatására az eredeti, tömődött 1,5-1,6 g/cm3 térfogattömeggel, vagy 36-39 összes pórustérfogat%-kal jellemezhető talaj állapota 0,8-1,1 g/cm3, valamint 50-65 P% értékekre módosulhat. Ez alapján minősíthető a lazítás hatékonysága. • A lazítás tartamhatása függ a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaitól, a lazítás minőségétől, az időjárási viszonyoktól és a termesztéstechnológiától. A lazítókések munkája nyomán legtöbb esetben erős rögösödés tapasztalható. A rögösödés kiváltó oka a hibás művelés során kialakult talajtömörödés. A lazítást kísérő rögösödés tehát talajállapot-jelző. A rögösödés mérsékelhető, ha a lazítást hántott tarlón végzik el. • A lazítás energiaszükségletét a talaj tulajdonságai és tömörödöttsége befolyásolják. A tömörödés növekedésével a lazításhoz ugyanúgy, mint a szántáshoz, több hajtóanyagot használ fel az erőgép. A középmély lazítás hajtóanyagigénye azonban száraz talajállapot esetén is kisebb, mint a mélyszántásé.